Az utóbbi hetekben végzett fővárosi és balatoni ellenőrzéseken tapasztaltak nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyolc pontban összegyűjtötte azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek ismerete segíti az online pénztárgépet használókat, hogy betartsák a vonatkozó szabályokat. A plusz egy tudnivaló pedig a mulasztás következményeire hívja fel a figyelmet – írja honlapján a NAV.

HIRDETÉS

1. Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani

A termék értékesítésekor (vagy a szolgáltatás nyújtásakor) minden esetben bizonylatot kell kiállítani és azt átadni a vásárlónak. A bizonylat lehet számla (ami tartalmazza a vevő nevét, címét) vagy nyugta. A pénztárgéphasználatra kötelezettek – speciális esetektől eltekintve – kizárólag pénztárgéppel állíthatnak ki nyugtát.

Ha tehát a vásárló akár csak egy doboz gyufát vásárol, a nyugta kiállítása akkor is kötelező. A nyugtát a vételár átvételekor a vevőnek át kell adni, vagy olyan helyre kell tenni, ahonnan a vevő könnyen el tudja venni.

A nyugtaadást a NAV ellenőrzi, és elmulasztását szigorúan bünteti.

2. Az értékesítésről vagy nyugtát, vagy számlát kell kiállítani

Abban az esetben, ha a vásárló számlát („áfás számlát”) kér, akkor a számla mellett nyugtát már nem kell kiállítani.

(Ez értendő a belföldi áfaalany részére kiállított 100 000 forintot elérő áfatartalmú számlákra is, amelyek adatainak meg kell jelennie az online számlaadat-szolgáltatásban. Ha az ilyen számla mellett pénztárgépes nyugta is készül – amelyről az online pénztárgép rendszer szintén küld adatot a NAV-nak –, akkor a kétszeres adatszolgáltatásból problémák adódhatnak.)

Amennyiben a vevő számlát kért és az ellenértéket készpénzzel fizette meg, akkor az eladónak az összeg kasszafiókba helyezéséről befizetési bizonylatot kell készítenie (lásd 3. pont).”

3. Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani

A kasszában ténylegesen található összegnek meg kell egyeznie azzal, ami a kiadott bizonylatokból következik. Ezt a NAV ellenőrzi és az érdemi eltérést bünteti.

Az egyezőség alapja, hogy a napi kasszanyitáskor pontosan rögzíteni kell a nyitó pénzkészletet (összegét és összetételét). A nap folyamán szabad a kasszából pénzt kivenni (pl. szállító kifizetésére) vagy betenni (pl. számlás értékesítés, váltópénz) a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására minden pénztárgép képes.

4. A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni

Minden pénztárgépnek – hasonlóan az autók rendszámához – van egy egyedi azonosítószáma, ez az ún. „AP szám”. Ezt a pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgépen, vagy hozzá egyértelműen köthetően (pl. mellette egy táblán), a vevő számára jól látható helyen, legalább 3 cm-es betűkkel kiírni.

5. A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie

A pénztárgéphez pénztárgépnapló tartozik, amit vásárláskor kap meg a pénztárgép üzemeltetője. A napló a pénztárgép „életútjával” kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazza: üzembehelyezés, éves felülvizsgálat, meghibásodás, átadás a szerviznek javításra stb.

Abban az esetben, ha a pénztárgépet a szervizes magával viszi a javítás miatt, ezt a tényt is rögzíteni kell a gépnaplóban. Fontos, hogy a naplót továbbra is (a javítás ideje alatt is) az üzemeltetési helyen kell tartani, mert egy esetleges ellenőrzéskor a naplóbejegyzés tanúskodik arról, hogy az üzemeltető az adott időszakban miért cserepénztárgéppel vagy kézi nyugtával tesz eleget bizonylatkiállítási kötelezettségének.

6. Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodni kell

A pénztárgép üzembe helyezésekor annak üzemeltetője szerződést köt valamelyik mobilszolgáltatóval a pénztárgép és a NAV közötti adatkapcsolat biztosítására.

Ha a mobilszolgáltató ezt az adatkapcsolatot az üzemeltető saját hibájából (pl. a szolgáltatási díj megfizetésének elmaradása miatt) szünetelteti, akkor az üzemeltető büntethető a NAV felé meghiúsult adatszolgáltatás miatt.

7. Az éves felülvizsgálat elvégeztetése kötelező

A pénztárgépen évente egyszer éves felülvizsgálatot kell végeztetni, és a felülvizsgálat megtörténtét a műszerésznek a pénztárgépnaplóban rögzítenie kell.

A felülvizsgálattal bármelyik olyan pénztárgépműszerészt meg lehet bízni, aki az adott pénztárgéptípus forgalmazója által szervezett tanfolyamot sikeresen elvégezte. Az éves felülvizsgálat díja a két fél közötti megegyezés tárgya.

8. A pénztárgépben levő adatokat bárki ki tudja olvasni

A NAV-nak küldött adatokat a pénztárgép helyben is tárolja. Ezeket a naplóállományokat bárki ki tudja olvasni a pénztárgépből – a művelet nem igényel semmilyen speciális ismeretet vagy eszközt –, így azok az üzemeltető segítségére lehetnek az ügymenet gyorsításában, egyszerűsítésében. Mivel a naplóállományok – mint egy nagyon részletes, elektronikus kontrollszalag – minden értékesítési és műszaki adatot tartalmaznak, egy erre felkészített programmal gyorsan és egyszerűen rögtön táblázatba rendezhetők a napi zárási adatok.

+1. Mulasztási bírságot és üzletbezárást is kockáztat a szabályszegő

Amennyiben a NAV a pénztárgéppel összefüggő szabályok kapcsán mulasztást tár fel, úgy – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) értelmében – az eset összes körülményét mérlegelve dönt a mulasztási bírság kiszabásáról, vagy annak mellőzéséről.

Abban az esetben, ha szükséges a mulasztási bírság alkalmazása, annak mértékének az adózási érdeksérelemhez kell igazodnia, de összege – az Art. 234. § b) pontja alapján – természetes személy esetén akár az ötszázezer forintot, nem természetes személy esetén pedig az egymillió forintot is elérheti.

A mulasztási bírság mellett már az első alkalommal mulasztó adózónak is számolnia kell azzal a kockázattal, hogy az adóköteles tevékenysége célját szolgáló helyiség 12 nyitvatartási napra lezárásra kerülhet (Art. 245. §). Ismételt mulasztás esetén pedig már nem tekinthet el a NAV az üzletbezárástól, ezt a szankciót a második alkalomtól már mérlegelés nélkül, mindenképpen alkalmaznia kell – olvasható a nav.gov.hu-n.